1. Szakítószilárdság:
Amikor azalucink acél tekercs a belső szemcsék átrendeződése miatt bizonyos mértékig enged, deformációs ellenállása ismét megnő. Bár az alakváltozás ilyenkor gyorsan fejlődik, a feszültség növekedésével csak addig tud növekedni, amíg a feszültség el nem éri a maximális értéket.
Ezt követően az alucinkacél tekercs deformációálló képessége jelentősen csökken, és a leggyengébb ponton nagy képlékeny deformáció lép fel. Itt a próbatest metszete gyorsan zsugorodik, és a nyaktörés jelensége addig jelentkezik, amíg a törés el nem törik. Az alucinkacél tekercs húzótörés előtti maximális feszültségértékét (b pontnak megfelelő érték) szilárdsági határnak vagy szakítószilárdságnak nevezzük.
2. Folyási erő:
Ha a feszültség meghaladja a rugalmassági határt, az alakváltozás gyorsan növekszik. Ekkor a rugalmas deformáció mellett részleges képlékeny alakváltozás is fellép. Amikor a feszültség eléri a B pontot, a képlékeny alakváltozás meredeken növekszik, és a görbe enyhe platóingadozást mutat, amelyet engedésnek neveznek.
Ennek a szakasznak a maximális és minimális feszültségét felső folyáshatárnak, illetve alsó folyáshatárnak nevezzük. Mivel az alacsonyabb folyáshatár értéke viszonylag stabil, az anyagellenállás mutatójaként használják, ezt folyáshatárnak vagy folyáshatárnak nevezik.
Ezt a két szilárdságot szakítópróbával kapjuk meg, amely az anyagot meghatározott állandó terhelési sebességgel folyamatosan nyújtja egy szakítógépen keresztül, amíg el nem törik vagy el nem ér egy meghatározott fokú tönkremenetelt, ami az anyag meghibásodását okozza. Az erő az anyag végső húzóterhelése.
A végső húzóterhelés erőkifejezés, mértékegysége Newton (N). Mivel a Newton egy kis egység, a legtöbb esetben a kilonewtont (KN) használják többet. A különböző méretű anyagok miatt a végső húzóterhelést nehéz megítélni az anyag szilárdsága.
Ezért a végső húzóterhelést elosztva a kísérleti anyag keresztmetszeti területével, az egységnyi területre eső végső húzóterhelés, az egységnyi területre ható erő az erő kifejezése, mértékegysége pedig Pascal (Pa). Hasonlóképpen, a Pascal egy nagyon kicsi egység, általában megapascalban (MPa) fejezik ki.
